Édesanyja nemesi származású, miután megözvegyült tolmács lett, leánya egy kellemes munkakapcsolat maradandó emléke, aki az apját soha nem is ismerte. Az anyja szeretettel nevelte fel, mindent megadott neki, amit csak tudott. Iskoláztatta, oktatta mindenre, amit csak kért a lánya. Éveken át balettozott, zongorázott, kissé felnőttként volt kezelve, ésszerűség mértékein belül, de nyíltan nevelve minden tekintetben. Anyja egyetlen rokona, aki nem fordult el tőlük, és aki nem akarta meggyőzni, hogy vetesse el a félvér porontyot, egy habókos nagybácsi. Mindig fura történeteket mesélt, néha hónapokra eltűnt, majd mikor előkerült nem tudott értelmes magyarázatot adni, hogy merre járt. Talán a fura nagybácsi hatására iratkozott be történelem-vallástörténet szakra. Itt tanulmányozhatott minden olyasmit, amiről a bácsikája beszélt, mégsem akartak rá azonnal kényszerzubbonyt húzni. Ez idő alatt túlesett pár első randin, és kötelező bugyiélményen, de sosem lett folytatása a dolognak.Az egyetemet elvégezve állást keresett, de származása miatt nem sok helyen álltak szóba vele. Időközben elhalálozott a nagybácsi, és egy kis antikvár könyvesboltot hagyott rá. Abból próbálja meg fenntartani magát, nem sok sikerrel. ugyanakkor a bolt elrejtett zugaiban furcsa könyveket gyűjtött össze a nagybácsi. Olyanokat, amik zavarba ejtőek, ősi titkokat rejtenek.